– Csak házasok igényelhetik a támogatást?
– Nem, meglévő gyermek/gyermekek után élettársak és a gyermeket nevelő egyedülálló szülők egyaránt igényelhetik.

– A 2020-ban vásárolt anyagok számláit elfogadják?
– Nem, a 2020-ban megvásárolt építőanyagokról kiállított számlák a támogatás igénylésekor nem számolhatók el. Egy vagy több kivitelezővel 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozói szerződés alapján, valamint, 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított és teljesített számlák alapján nyújtható be a támogatási kérelem.

– Beadható-e a támogatás csak anyagköltségről (mivel a munkálatokat el tudjuk végezni szakképesítésünknek köszönhetően)?
– Nem adható be számla kizárólag anyagköltségről, a támogatás összegében az anyagköltség és a vállalkozói díj 50-50 százalékban szerepelhet.

– Miként kell értelmezni az 50-50 százalék anyag-, illetve munkadíjat?
– Az anyagköltségről és a munkadíjról szóló számlákat összesítetten úgy kell beadni, hogy a támogatás összegében a két költségtípus azonos arányban szerepeljen. Ez a feltétel nem az egyes számlákra vonatkozik, hanem az összköltségen belül a támogatással érintett részre.

– Mennyi a támogatás összege, azt hogyan számolják?
– A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka, de legfeljebb 3 millió forint. A támogatás felének anyagköltségnek kell lenni, a másik felének munkadíjnak. Ez azonban csak akkor működhet, ha van elegendő anyag-, illetve munkadíjszámla. Ha valamelyik nem éri el a lehetséges támogatás felét, akkor nem jogosult, csak a kisebb tétel kétszeresére.

– Minden esetben kell kivitelezői szerződés, vagy elég, ha a vállalkozó számláját benyújtjuk?
– Igen, a vállalkozói szerződést minden esetben csatolni kell a kérelemhez.

– A munkadíjról milyen számla fogadható el?
– A vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette (nyugta nem, csak számla fogadható el). A rendelet csak az 5 százalékos áfát tartalmazó számlát zárja ki. A 0 százalékos és 27 százalékos áfával kiállított számla figyelembe vehető.

A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó sem az igénylőnek vagy együttes igénylés esetén egyik igénylőnek sem közeli hozzátartozója, vagy a felújítást végző gazdálkodó szervezetnek sem az igénylő/igénylők, sem az igénylő/igénylők közeli hozzátartozója vagy élettársa nem tagja, nem munkavállalója és nem vezető tisztségviselője. Tehát a felújítási kivitelezést végző vállalkozásban például nem lehet tulajdonos vagy alkalmazott az igénylő így saját magának nem számlázhat.

– Mikor kezdhetjük a felújítást?
– A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fenn kell állnia az egyéves lakóhely feltételének, tehát a benyújtást megelőző egy éven túli bejelentési időnek.

Az egyéves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni, ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére, a lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor. Ha a tulajdonváltás a Ptk. szerinti hozzátartozók között történt, akkor a már támogatással érintett lakásra a tulajdonváltással sem igényelhető újabb támogatás.

A felújítással érintett ingatlannak a lakcímkártyán lakóhelyként kell feltüntetve lennie, ami nem azonos a tartózkodási hellyel.

– Történhet-e több ütemben a felújítás?
– Igen, a lakás teljes felújításának befejezését – nem az egyes munkálatok befejezését – követően kell a kérelmet az utolsó számla kifizetését követő 60 napon belül benyújtani. A felújítás időtartamát és a munkálatok számát a jogszabály nem korlátozza. Több kivitelezővel is köthető szerződés.

– Lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezünk, melynek felhasználása a jövő évben válik esedékessé. A számlák felhasználhatók lesznek-e az otthonteremtési támogatáshoz is?
– Igen, a rendelet nem zárja ki a lakás-előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódóan elszámolt számlák jelen támogatás keretében történő elszámolását.

– A lakásunk jelzálogjoggal terhelt. Jogosultak vagyunk-e a támogatásra?
– Igen, a rendelet szerint nem kizáró ok, ha a lakás hitel miatt jelzálogjoggal terhelt.

– 25 éves korú gyermek esetén a felújítást a gyermek 25. életévének betöltésének napjáig el kell végezni?
– Igen, a gyermek 25. életévének betöltése előtt a kérelemnek be kell érkeznie a Magyar Államkincstárhoz, így addig be kell fejezni a munkát, valamint a számlákat is ki kell egyenlíteni addigra.

– A felújított ingatlan értékesíthető?
– Igen, a rendelet nem tartalmaz a felújított ingatlan értékesítésre vonatkozókorlátozásokat. Az eladott ingatlanra az új tulajdonos is igényelheti az otthonfelújítási támogatást akkor, ha az új tulajdonos az előző igénylőnek nem a hozzátartozója.

– Az ingatlan tulajdonosa kiskorú. Ki igényelheti a támogatást?
– A támogatási kérelem benyújtására a kiskorú gyermekkel azonos lakóhelyen lakó szülő vagy gyám jogosult.

– Elfogadnak-e külföldi számlákat?
– Külföldi számla sem vállalkozási díjról, sem anyagról nem fogadható el, kivéve, ha a vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal és a magyar jogszabályoknak megfelelően állítja ki a számlát.

– Milyen igazolás szükséges külföldi munkaviszonyról?
– Külföldi társadalombiztosítási hatóság igazolása szükséges, hitelesített magyar fordítással, amely bizonyítja a kérelem benyújtását megelőző legalább egy éve folyamatosan fennálló biztosítotti jogviszonyt, azonban a kérelem benyújtása napján már hazai jogviszonyban kell állnia az igénylőnek.

– A támogatás igénybevételére olyan ingatlan esetén is van lehetőség, amely egyéni vállalkozásnak is székhellyel?
– Igen.

– Beadható-e kérelem, ha az igénylőnek falusi CSOK-támogatása van folyamatban?
– Igen, de azonos számlák nem számolhatók el mindkét támogatás terhére.

(forrás: allamkincstar.gov.hu, kép: Patrick Pleul/picture alliance via Getty Images)