Az első kiváltó ok a világjárvány okozta ellátási zavar volt, pár hónap alatt megduplázódtak a Kínából Európába történő szállítás költségei.

A másik ok egy kínai szilíciumgyárban bekövetkezett tűzre vezethető vissza. A napelemek alapanyaga a poliszilícium, amelyből nagyjából 500 ezer tonnát gyártanak szerte a világon.
A Daqo hatezer tonna kapacitással volt jelen, ami számottevő mennyiségnek számít, és a 2020. július 7-i eset után hosszú kiesésre lehetett számítani. Ehhez társult, hogy a napelemekhez használt üveg ára 2020 júliusa és 2021 februárja között majdnem a duplájára nőtt. Ennek fő oka, hogy a kínai kormány még 2018-ban betiltotta az üveggyártás bővítését, mert ebben az erősen szennyező iparágban túlkapacitások alakultak ki, és korlátozások révén próbálták megfelelő keretek közt tartani a károsanyag-kibocsátást. Azonban időközben megnőtt a kereslet a kétoldalú napelemek iránt – ezekhez dupla mennyiségű üveg kell –, a kereslet-növekedéssel viszont nem tudott lépést tartani a korlátozott üvegipar, tehát elkezdtek drágulni a napelemek.Ez a drágulás viszont a kínai zöldenergia-célokat kezdte veszélyeztetni, emiatt a főbb ipari szereplők és helyi pártvezetők a központi vezetéshez fordultak. A kapacitásbővítési engedélyt megkapták, viszont közel fél évbe telt, mire az üveg ára újra normalizálódott.

Közben egy harmadik, váratlan esemény – egyesek szerint szabotázs – végleg megindította a gyártói válságot: 2020. július 19-én robbanássorozat rázta meg a hszincsiangi GCL poliszilícium-gyárat, ami azzal járt, hogy – az előző balesettel együtt – a világ gyártói kapacitásának nagyjából tíz százaléka esett ki több hónapra. Ettől kezdve megindult az emelkedési spirál, a poliszilícium ára 2020. júliusa óta a 60 jüanról/kg-ról 200 jüan/kg-ra emelkedett.

A szilícium mellett a szolárpanelek többi komponense, illetve a szállítási költségek is drágultak. Az alumínium, az ezüst és a réz ára bő egy év alatt több mint ötven százalékkel emelkedett, a műanyag alkotóelemek ára pedig még ennél is nagyobb mértékben nőtt.
A gyártók egy darabig a nyereségük terhére elszámolták az alapanyagok árváltozásait, de aztán kénytelenek voltak árat emelni. Ezt a piac elfogadta, amiben közrejátszott, hogy Kína a dekarbonizációs célokra tekintettel bizonyos mértékű emissziómentes termelési arányt írt elő az áramszolgáltatóknak, amelyek kénytelenek voltak naperőműveket építeni. A kínai szolgáltatók tehát – dacára a drágulásnak – biztos felvevőpiacot jelentettek a gyártóknak. Ezáltal viszont a tengerentúli megrendelőknek kevesebb napelem jutott, ami végül tovább növelte az árakat.

A kereslet-kínálat lassú kiegyenlítő hatása érezhető, a kezdeti szállítási gondok, a Szuezi-csatornában történt hajóbaleset után a panelek ára lassan stabilizálódni látszik. Újra elkezdtek termelni a kiesett gyárak, sőt további kapacitásbővítések várhatók, de nagyobb csökkenésre idén nem lehet számítani.

(forrás: https://solarexperts.hu/blog/miert-nohet-a-napelemes-rendszerek-ara)

2021. október 22.