ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK

   Meglehetősen vegyes a kép Európa-szerte a hálózatba betáplált villamos energia elszámolási ára terén. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tíz országban - Ausztria, Dánia, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Németország, Portugália, Szlovákia – vizsgálta meg a háztartási méretű naperőművekre alkalmazott főbb elszámolási rendszereket. Ezek jellemzőik alapján négy főbb típusba csoportosíthatók.

 - A korábban szaldó elszámolás néven Magyarországon is alkalmazott, jelenleg kivezetés alatt álló nettó mérés. Ebben a rendszerben az elszámolási időszak végén megállapítható a hálózatra adott és onnan vételezett villamosenergia-mennyiségek szaldója. Ha a szaldó termelési többletet mutat, tehát a hálózatra adott villamosenergia-mennyiség meghaladja a vételezettet, a különbség elszámolása előre meghatározott áron (Magyarországon termékáron, vagyis az energiadíj alapján) történik.

 - A nettó számlázás rendszerben a hálózatra betáplált és a hálózatról vételezett áramot külön-külön mérik és külön számolják el, eltérő árakon. A számlázási időszak végén a felhasználó nem a villamosenergia-mennyiség nettó egyenlege, hanem a vételezés és betáplálás külön mért pénzbeli értékének szaldója alapján fizet vagy kap kompenzációt. Ennek feltétele, hogy két külön mérő vagy okosmérő legyen felszerelve, amelyek a hálózatról vételezett és a hálózatba betáplált mennyiségről is pontos információt képesek szolgáltatni.
 
 - A külön mérés és számlázás rendszer – amelybe a Magyarországon bruttó elszámolás néven bevezetett szisztéma is tartozik – esetében a hálózatról vételezett és a hálózatra betáplált mennyiségek külön mérése történik eltérő tarifákon. Azonban – a nettó számlázással szemben – nem valósul meg a betáplált és vételezett villamos energia értékeinek egy számlán való nettósítása.

 - A "buy all - sell all" kifejezés pedig azoknak az országoknak az elszámolási rendszerét jelöli, ahol eredetileg nem volt megengedett a megtermelt villamos energia saját célú, helyben történő felhasználása, hanem a háztartási méretű naperőművek teljes egészében a hálózatra termeltek meghatározott átvételi ár ellenében. A hálózatból elfogyasztott és a hálózatba betáplált, külön mért villamos energia pénzben kifejezett értékét külön szerződések keretében rendezték. (Ezt az elszámolást általában a korai években használták, amikor a beruházási költségek még olyan magasak voltak, hogy a saját fogyasztás nem volt jövedelmező.) mérésre és számlázásra.

A mérési és számlázási konstrukciók tekintetében a külön mérés és számlázás a legelterjedtebb a vizsgált országok között.

ÉRTÉKESÍTÉS

   A megújulóenergia-irányelv rendelkezése értelmében a fogyasztók a piaci árakat tükröző áron értékesíthetik villamos energiájukat. Ennek tükrében meglehetősen vegyes a kép.

A vizsgált országok között három olyan akad, ahol a HMKE által termelt energiát dinamikus árazás mellett értékesítik a háztartások: Olaszországban, Dániában és Lengyelországban is, míg ez Portugáliában csak lehetőség. A termelő-fogyasztók dinamikus árazású szerződést is köthetnek az aggregátorral, akinek a megtermelt villamos energiájukat értékesíteniük kell. (Az aggregátorok az elosztó, átviteli hálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók együttesét kezelve azok kapacitásait kombinálják, villamosenergia-piaci értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából.)

Ausztria a megelőző havi súlyozott piaci átlagárat tükröző eladási árakat kínál a termelő-fogyasztóknak, aki közül a 10 kilowattot meghaladó teljesítményű naperőművek rendelkező termelő-fogyasztók piaci prémiumot is igényelhetnek aukciókon való részvétellel. Ugyanakkor a szolgáltatói szerződésekben különböző feltételekben is megállapodhatnak a többletáram értékesítésére.

Németországban a napelemes háztartások szintén jogosultak kötelező átvételi tarifa igénybevételére, amely 20 évre fix átvételi árat biztosít számukra, akár külön mérési és számlázási, akár teljes egészében a hálózatra termelő megállapodás keretében.

Egyes országokban, ahol az eladási árfolyam akár az óránkénti, akár az éves piaci árhoz van kötve, minimális eladási árhatárok határozhatóak meg annak érdekében, hogy megóvják a háztartásokat az áringadozás kockázatától és az alacsony árak miatti túl hosszú megtérülési időktől. Ez a helyzet Ausztriában, Olaszországban és Lengyelországban is.   

VÉTELEZÉS

   Ami a hálózatból vételezett villamos energia árát illeti: a vizsgált országokban a termelő-fogyasztókra ugyanaz a kiskereskedelmi árrendszer vonatkozik, mint a nem napelemes fogyasztókra. Kivétel Olaszország és Portugália, ahol a napelemes háztartásokra kedvezményes áfakulcs vonatkozik az elfogyasztott hálózati villamos energia után.

A legtöbb országban a napelemes felhasználók többféle – statikus, rugalmas és idősávtól függő dinamikus – árazású szerződés közül választhatnak. A tanulmány megjegyzi, hogy bár Magyarországon és Szlovákiában nincs törvényi korlátozás piaci alapú ellátási szerződés kötésére, az itteni háztartások értelemszerűen a kedvezőbb, hatóságilag szabályozott statikus árakat választják a közcélú hálózatból vételezett áramra.

RENDSZERDÍJAK

   A hálózati villamos energia fogyasztásához kapcsolódó rendszerdíjak tekintetében négy ország (Magyarország, Olaszország, Németország és Hollandia) kivételével mindenhol idősávos tarifák érvényesek, lehetőséget biztosítva a csúcsidőn kívüli fogyasztás ösztönzésére is.

Az az elvárás, miszerint a napelemes fogyasztók járuljanak hozzá a kapcsolódó hálózati költségekhez, minden vizsgált országban teljesül, legalábbis ami a hálózatról vásárolt villamos energia díjait illeti.

A megújulóenergia-irányelv azt is kimondja, hogy az aktív (energiatermelői tevékenységet is végző) felhasználók által fizetendő rendszerdíjak esetében külön kell elszámolni a hálózatba betáplált és az onnan vételezett villamos energiával. Ez azt sugallja, hogy a hálózatüzemeltetők mindkét irányban díjat számíthatnak fel a hálózat használatáért, de mégsem jellemző, hogy a termelő-fogyasztóknak a hálózatba betáplált energiamennyiség után kellene fizetniük. Az elemzett országok közül csak a dán termelő-fogyasztóknak kell díjat fizetniük a rendszerirányító számára a mérési és kiegyenlítési szolgáltatásokért, valamint betárolási díjat a területi elosztónak. Ezenkívül a hálózati áram rendelkezésre állásáért is díjat kell fizetniük.

TÁMOGATÁS

   A szaldósításról régebben más rendszerre váltott országok tapasztalatai azt jelzik, hogy a háztartási naperőművek telepítési dinamikájának fenntartásához továbbra is szükség van valamilyen támogatásra a kijelölt országos megújulóenergia-célok elérése érdekében.
A technológiai költségek csökkenése ellenére a szabályozói és piaci körülmények változásai miatt a HMKE-beruházások megtérülési ideje általánosságban hosszabb lett. Az egyes országok különböző módon támogatják a kapacitás bővülését.  
Németországban a működési támogatás és a kedvezményes hitelek nyújtása segíti a kapacitásbővítést. Ausztriában az intelligens fogyasztásmérők elterjedtsége ellenére fix eladási árat kínálnak; a támogatási rendszereken kívül a piacon elérhetőek dinamikus szerződések is.   Szlovákiában a beruházások nagymértékben függenek az elérhető beruházási támogatásoktól. Dánia szintén a piacra támaszkodik, és nem biztosít további támogatásokat. 

   Még azokban az országokban is, ahol a betáplálási tarifa statikus, a kiskereskedelmi árrendszer vagy a sávos hálózati díjszabás arra ösztönözheti a termelő-fogyasztókat, hogy a napenergia-csúcstermelési időszakokban használják fel helyben a saját termelésű energiát, például okos alkalmazások, a villamos energia megosztása vagy energiatárolók által.  

AZ ELSZÁMOLÁSI RENDSZER VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA

   Magyarországon a korábbi információk szerint várhatóan 2025 elejétől lép életbe a ("bruttó") külön mérési és elszámolási rendszer új, piaci lába, amelynek köszönhetően a háztartási napelemesek már piaci alapon, kereskedői szerződéssel is értékesíthetik a hálózatba betáplált áramot. A változás lényegesen finomhangolhatja a bruttó elszámolási rendszert, elméletileg lehetővé téve, hogy a napelemes háztartások akár a jelenlegi 5 forint/kilowattóránál magasabb átvételi árat is kaphassanak. Ennek technikai feltételei a hírek szerint hamarosan adottak lesznek, ugyanakkor a gyakorlatban olyan aggregátorokra vagy kereskedőkre is szükség lesz hozzá, amelyek képesek és hajlandóak lesznek magasabb árajánlatot tenni a betáplált villamos energiáért.  

forrás: portfolio.hu
(https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240918/ot-forintnal-sokkal-tobbet-kapnak-a-magyarorszagi-napelemesek-a-betaplalt-aramert-csak-lassan-a-testtel-710393)